Egyáltalán nem biztos, hogy a csökkentett kalóriabevitel és az időszakos böjt önmagában hozzájárul a hosszabb élethez – állítják amerikai kutatók, megkérdőjelezve egy mostanság divatos nézetet.
Egyszerűen befecskendezhető, majd néhány nap után feloldódó és a szervezetből gond nélkül távozó szívritmus-szabályozót (pacemakert) fejlesztettek svéd kutatók.
Elérte már az emberiség a maximálisan lehetséges életkort, vagy még van hova fejlődni? Bár e kérdésről régóta tart a szakmai vita, tudósok ma inkább előbbit tartják valószínűnek, mivel az öregedést okozó élettani folyamatok kikapcsolása csodaszámba menne.
Megint nagyot lépett előre a tudomány: míg eddig csak hosszas megfigyeléssel lehetett megállapítani, hogy egy elefánt jobb- vagy balormányos, most a berlini Humboldt Egyetem kutatói rávilágítottak a biztos jelekre. A szóban forgó tulajdonság hasonló ahhoz, ahogyan az emberek jobb- vagy balkezesek.
Egy élesztőfélét vizsgálva sokkal közelebb jutottak a kutatók ahhoz, hogy végre megértsék sejtek alvó állapotba kerülésének rejtélyét. Ez kulcsfontosságú ahhoz, hogy a szervezet hatékonyan küzdhessen a daganatok ellen.
Aggasztó tendenciát tárt fel kínai kutatók vizsgálata: az agya egészségét kockáztatja az, aki hosszabb ideig van kitéve a természetes napfénynek.
Rendszeresen hiányoznak az iskolából és a munkahelyükről azok a nők, akik endometriózisban szenvednek, és a fájdalmaik miatt más hétköznapi tevékenységeket sem képesek végezni.
Bár van, aki nagyjából pontosan érzi, hogy mikor telik el egy óra, az agy nem időmérő szerkezet, egyedi módon követi az idő múlását. Erre utal amerikai kutatók legújabb vizsgálata, amelynek eredményei szerint az ember időérzékelése a tevékenységein és a tapasztalatain, nem pedig valamiféle belső órán alapul.
Beláthatatlan gyógyászati és technikai kilátásokat nyit, hogy lehetséges lesz olyan fehérjék gyártása, amelyek a természetben nem léteznek, de a tudósok úgy konstruálják meg őket, hogy a kívánt hatást érjék el. Ilyen kutatásokért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat David Bakernek, John Jumpernek és Demis Hassabisnak.
A gazdasági növekedés legfőbb akadálya az önmaga hasznára játszó, a vállalkozást és az újítást elfojtó elit – állítja Miért buknak el nemzetek? című – magyarul 2013-ban megjelent – könyvében egy amerikai és egy brit közgazdász, Daron Acemoglu és James Robinson. Alábbi, a kötetet bemutató cikkünk 2013. augusztus 3-án jelent meg a HVG-ben, most abból az alkalomból közüljük újra, hogy a két tudós harmadik társukkal, Simon Johnsonnal közösen megkapták a közgazdasági Nobel-díjat.
Amikor Daron Acemoglu Miért buknak el a nemzetek? című könyvében szerzőtársával, James Robinsonnal arra kereste a választ, miért emelkednek fel és süllyednek le egyes nemzetek, arra jutott: a gazdasági siker sem történelmileg, sem földrajzilag, sem kulturálisan, sem etnikailag nem determinált. Mi a felemelkedés titka, merre tart Magyarország, és mikor jön a következő kritikus fordulat – egyebek közt erről beszélt Daron Acemoglu az alábbi interjúban, amely a HVG Extra Business 2015/2-es számában jelent meg. Most abból az alkalomból közöljük újra, hogy a két szerző Simon Johnsonnal hármasban közgazdasági Nobel-díjat kapott.
Vajon mire figyelnek leginkább azok, akik online társkereső szolgáltatások segítségével akarják megtalálni leendő partnerüket? – tették fel a kérdést ausztrál szakemberek, akik egészen pontosan arra voltak kíváncsiak, hogy miként osztják meg vizuális figyelmüket férfiak és nők a profilokon látható arcok vonzereje, valamint a szöveges információként közölt foglalkozás és körülbelüli anyagi helyzet között.
Minél több Covid elleni védőoltást kapott valaki, annál jobban csökken nála a fertőzéshez kapcsolódó súlyos szív- és érrendszeri betegségek kockázata – derítették ki svéd kutatók.
Nem bízza a véletlenre az agyunk az információk tárolását, egy emlékről másolatokat is készít. Az emlékek azonban nem maradnak változatlanok a rögzítésük után, a tartalmuk frissíthető esetleges külső vagy belső hatások esetén – derítették ki svájci kutatók.
Magyarországon is sokak által fogyasztott táplálékkiegészítők vizsgálata során kiderült: aki többet szed belőlük, mint kellene, az rizikósan él.
A szakemberek sportmelltartókat vizsgáltak, konkrétabban azt, hogy mennyire kényelmesen viselhetők ezek a ruhadarabok, elsősorban melegben, amikor jelentősebb lehet az izzadás.
Brit pszichológusok arra voltak kíváncsiak, vezethetnek-e akár később is megváltozott tudatállapotokhoz a mindfulnessalapú programok, és ha igen, akkor ezek milyenek.
Amerikai pszichológusok arra voltak kíváncsiak, hogy a szöveges üzenetekben történő kommunikáció motivációi hogyan mérsékelhetik vagy súlyosbíthatják az introverzióval (zárkózottsággal) kapcsolatos tipikus önbizalom-problémákat.
A felnőttek világából ismerős arányszám már a fiatalabbak világában sem ismeretlen: a tinédzserek és a gyerekek 81 százaléka nem teljesíti az ajánlott fizikai aktivitási szintet. Pedig a mozgás a kognitív fejlődés szempontjából sem mellékes: közismert, hogy javítja a gondolkodással összefüggő funkciókat.
